2014. január 15., szerda

Bogi és Balázs esküvője, az utolsó ruhám 2013-ban

A történet ott kezdődött, mikor Bogi lelkesen mutatta meg gyűrűjét egy szilveszteri szakosztályos bulin, és mesélte lelkesen nekünk csajoknak a nagy pillanatot, mikor Balázs megkérte a kezét. Persze mindannyian olvadoztunk :)
Aztán talán eltelt egy fél év is, mikor Bogi megkeresett, hogy szeretné, ha megtervezném és elkészíteném azt a bizonyos hófehér ruháját. Örömmel álltam a feladat elé, ami izgalmas feladatnak bizonyult. Nagy munka volt, de közös. Végig a menyasszonnyal együtt működve haladtunk lépésről lépésre, jártuk a méteráru üzleteket anyag után kutatva, a kiegészítő alapanyagokat, gyöngyöket is együtt választottuk ki. Szabad kezet kaptam a tervezésben, megvolt az irány, de onnantól minden rám volt bízva. Szerettem csinálni, mindig is szerettem, ha ennyire rám bízták a lányok a ruháikat, hiszen azért hozzám jönnek, mert én tudom, hogy ők mit szeretnének. Mindig is így dolgoztam..
Telt-múlt az idő, a ruha egyre szebben állta a menyasszonyon. Lépésről lépésre haladtunk, hajtásonként igazítottam fel Bogira a ruhát. Minden négyzetcentije az ő teste formáját követte. Még sportolni is eljártunk, hogy tökéletesedjen az a "forma" :) Együtt vihorásztunk át jó pár rúdtánc órát, ahonnan mindig kék-lila foltokkal jöttünk haza és olyan bedagadt combokkal, mintha versenylovak lennénk :D 
Mikor készen lett a ruha az esküvő előtt egy hónappal, már a kiegészítők is megvoltak. Készítettem egy szegett fátylat, egy gyűrűpárnát , ami a ruha gyöngyözését követte, valamint egy kis szütyőt a ruha anyagából.
Valami kölcsön a csokor volt, a kis táska és a csipkekesztyű.
Minden pillanata izgalmas volt a munkának!
Szerettem tervezni is , anyagot beszerezni is, készíteni is, próbálni is, befejezni is és enyém volt a megtisztelő feladat, és öltöztetni is!
Azért néha volt is min izgulni, de a végeredmény azt hiszem magáért beszél.
Az esküvő csodásra sikeredett, a buli pedig fergetegesre. Azt hiszem nem buliztam még esküvőn ekkorát!
Végigtáncoltuk az estét, azóta is fáj a lábam :D
És a legszebb dicséret, amit kaptam az Bogi apukájától érkezett.
"-Boginak van egy stílusa, megfogalmazni nem tudom milyen, de egy biztos, hogy más ruhában ezen a napon nem tudtam volna elképzelni, ez az igazi BOGI!" 
Hát, az az igazság, hogy könnybe is lábadt a szemem és úgy érzem, ezekért a pillanatokért éri meg! 
Sok boldogságot! :)


További fotók: kepmas.com

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése